Fűtés és hűtés egy rendszerrel
A hajszálcsöves paneljeink mind fűtési, mind hűtési célokra egyaránt alkalmazhatóak, a működés mindkét esetben azonos, a különbség kizárólag a keringetett víz hőmérsékletében van. Mivel a hőátadó csőfelületek nagysága négyzetméterenként többszöröse a normál padlófűtésének, és a szőnyegek univerzálisan a padlóba, a falba, illetve a mennyezetre is szerelhetőek, így igen nagy felületek állnak rendelkezésre, és ebből kifolyólag a rendszer hőfoklépcsője fűtés esetében megközelítően 35/28°C, míg hűtés esetében 16/18°C.
Természetes kényelem és komfortérzet
Nem csak a radiátor mellett van meleg, vagy nem fújja az ember nyakába a hideg levegőt! Egyenletesen oszlik el a meleg, a hideg, így pont olyan a hőérzetünk, mintha természetesen lenne melegebb vagy hidegebb.
Kicsi helyigény, láthatatlan
Plafonba, falba, padlóba is könnyedén beépíthető. Beépítés után láthatatlan.
A rendszer „fűtőtestjei” a kapilláris panelek, melyeknek csőátmérője nem éri el az 5mm-t, így burkolásuk nem jelent problémát. A panelek felerősíthetőek bármilyen felületre, betonra, téglára, gipszkartonra, súlyuk vízzel töltve kevesebb, mint 1kg négyzetméterenként. Burkolhatóak finom betonréteggel, vakolattal, de szakszerűen végezve akár közvetlenül csemperagasztóba is fektethetőek. Mivel a gépészeti helyiség kivételével a rendszer mindenhol burkolva van, így esztétikai szempontból óriási előrelépés a fűtőtestes rendszerekkel szemben, hiszen a fűtőszőnyegek tulajdonképpen láthatatlanok. A panelek többsége az aljzatba, illetve a mennyezetre van felerősítve, így az esetleges bútorokkal történő eltakarástól sem kell tartani.
Nem kavarja fel a port
A hagyományos rendszerek a levegő áramoltatásával port kevernek be a helyiségekbe, addig a sugárzó fűtések elektromágneses hullámok formájában továbbítják a hőt, melyhez nincsen szükség légmozgásra, így a por nem kavarodik fel.
Önmagában ellátja a teljes épület fűtését, hűtését
Felületfűtő rendszerekkel kapcsolatban sokszor merül fel a kérdés, hogy elég-e önmagában, hogy ellássa az épület hőigényét, vagy kell-e esetleg mellé másféle fűtési rendszer is. Egyértelműen állítható, hogy a paralel - hajszálcsöves rendszer a nagy felületeknek köszönhetően képes erre, hiszen jelentősen növeli a hőleadás mértékét, mivel a kis csőméreteknek és a sűrű osztásnak köszönhetően több, mint 2x akkora hőleadó felülettel rendelkezik négyzetméterenként, mint egyéb felületfűtő rendszerek.
Alacsony energiafogyasztás, mely nagy mértékben csökkenti a költségeket
A rendszer alkalmazása különösen előnyös hőszivattyúk használata esetén, ugyanis a hőszivattyús rendszerek jóságfoka nagyban függ az előremenő hőmérséklettől, ami esetünkben jóval alacsonyabb (26…30 °C), mint a hagyományos fűtések esetén (45…60 °C). Ezáltal a hajszálcsöves elemek alkalmazása esetén a hőszivattyúk sokkal hatásosabban alkalmazhatóak, ami az üzemeltetési költségét közel a felére csökkenti.
Hogyan tud ilyen hatékony és természetes lenni ez a rendszer a hűtés és a fűtés területén is?
A kapilláris technológia működése a természetben kialakult rendszerekéhez hasonló, mint az emberi test, vagy a növények érhálózata. A rendszer központja az osztó - gyűjtő, ahonnan a víz gerinchálózatokon keresztül jut el a hajszálcsövekhez, ahol a feladattól függően felveszi, vagy leadja a szükséges hőt. A működés kulcsa a párhuzamos, vagyis "paralel" kialakítás, melynek köszönhetően a gerinchálózaton érkező vízmennyiség szétoszlik egymással párhuzamosan futó ágakra, így a hőleadás/hőfelvétel a felületek mentén végig egyenletes.
Az élővilág szervezetei a hőegyensúly szabályozását elsősorban sugárzásos módon végzik, ezért a kapilláris szőnyegekkel kialakított helyiségekben a bent tartózkodók szervezete a lehető legkedvezőbb módon képes beállítani a szükséges hőháztartást, így biztosítva a személyek komfortérzetét.
A kapilláris rendszer sugárzásos jellegű - ellentétben például a radiátoros rendszerekkel - így a hőcsere intezívebb mértékű. Megrendelőink gyakran teszik fel azt a kérdést, hogy a mennyezeten elhelyezett fűtőpanelek nem okoznak-e diszkomfort érzetet az intenzív sugárzás miatt, hiszen tudjuk, hogy az emberi fej érzékeny a hőingadozásra. Eziránti aggodalmuk azonban alaptalan, ugyanis míg az emberi testhőmérséklet átlagosan 37 °C, addig a kapilláros rendszer hőleadó felületei télen nem haladják meg a 30 °C-t.
A hajszálcsöves paneljeink mind fűtési, mind hűtési célokra egyaránt alkalmazhatóak, a működés mindkét esetben azonos, a különbség kizárólag a keringetett víz hőmérsékletében van.
Az ember test és a kapilláris rendszer érhálózata.
Bővebb információért töltse le ismertető anyagunkat! Ismertető anyagunk
